Felvettek a céghez egy középkorú, rámenős, konfliktusokba beleálló csoportvezetőt. Nagyon nyíltan beszólogatott mindenkinek, nem érdekelte, ha megsért valakit – sokszor személyes dolgokkal. Egyik nap engem kezdett heccelni azzal, hogy nyílván a fiúkat szeretem. Persze ezt sértőbben fejezte ki. Ez volt az a pont, ahol úgy éreztem, nem bírom tovább, és felvállalom magam. Emlékszem, mindenki zavarba jött, kicsit mintha mindenki szégyellte volna magát abban a pillanatban, hogy ilyen helyzet előállhat. Pár nap elteltével, miután a kollégáim kezdeti zavartsága elpárolgott, ugyanúgy ment minden mint azelőtt – szakmai dolgokról beszélgettünk, néha együtt söröztünk. Én könnyebbnek éreztem magam.